“A művészet tehát ájtatosság, vagy isteni szolgálat, amennyiben a szépet, mely azonos a jósággal,  ülteti el az emberi szívekben .”         / Vincent Van Gogh /FiknerPiroska

Gyermekkorom kedvenc játékai közt a textil mellett ott volt a festegetés is, de az akkori körülmények mást hoztak számomra, így Esztergomban gépésztechnikusi, majd Egerben tanári képesítést szereztem matematika-műszaki ismeretek-és gyakorlatok szakon.

Friss diplomásként a kisbéri Petőfi Sándor, majd több évtizeden át a helyi, Nagyigmándi Általános Iskolában az „emberré faragás” művészetével foglalkoztam.

Három gyermekünk felnevelése után, 1997-ben egy súlyos betegségből való lábadozás közepette elkezdtem festeni, majd rajztanári tanulmányokba kezdtem. Mivel akkor már foglalkoztam videó filmezéssel, diplomamunkaként egy kísérleti kisfilmemet készítettem   a kenyérről, Szonáta címmel. /2002./

Tanulmányaim közben ébredtem rá, hogy Vincent Van Gogh 100. születésnapján láttam meg a napvilágot. Lázas munkába kezdtem, és a mester születésének 150. évfordulója/2003. március 30./ tiszteletére Íriszek és pipacsok címmel 22db vásznat festettem.

2006-ban a mozgókép-és médiakultúra szakos tanulmányaim zárásaként Vincent Van Gogh festészete és a film kapcsolatának kutatásába kezdtem.

Mivel 1998-ban Fák, virágok, felhők címmel itt szülőfalumban láthatták első tárlatomat az érdeklődők, így 2008. március 15-én szintén helyben  került a közönség elé jubileumi kiállítási anyagom “Belőle nőttem én…” címmel, melyet sok szeretettel készítettem a nagyigmándiaknak, Nagyigmándról, és mindenkinek aki szereti ezt a „lángoktól ölelt” kis darabját a Földnek. Eddig 47 önálló és 47 közös kiállításon láthatták munkáimat az érdeklődők.

2012-ben az eredeti szépségében pompázó Eszterházy Károly Főiskola vizuális és környezetkultúra mestertanári hallgatójaként, Van Gogh munkái alapján

Út a Csillagos éjszakához címmel készítettem  kisfilmemet:

A Teremtő ajándékaként 2010-ben egy festészeti pályázat segítségével jutottam el  a mesés India Rajastan állama jodhpuri művésztáborába. Azóta

Minden nap Indiáról álmodom”:

I dream of India every single day:

Aztán az álom időnként valósággá vált, Így 2011-ben egy Maharasztra állam béli művésztáborba kaptam meghívást, ahol, Nashik szent folyójának a táncát csodálhattam meg:

Godavari

2014  júniusában Kistibet és Khasmir földjét érinthettem lábammal:

One evening in Srinagar- Egy este Srinagarban

Nagyigmánd, 2016. június 20. Fikner Piroska